Kisbaba érkezésekor a család és a rokonok jó szándékkal szeretnének segíteni, de nem mindig könnyű eltalálni, mire van valóban szüksége az anyának és a babának. Ez az útmutató abban segít, mit tehet (és mit ne tegyen) a környezet: hogyan támogasson ítélkezés és tolakodás nélkül, miért fontos az anya-baba egység tisztelete, és hogyan lehet valódi segítséget nyújtani az első napokban, hetekben.

A tejfakasztó buli sokaknál indulatokat vált ki: ünneplés, gőzkieresztés vagy a patriarchális elnyomás jele? Ez az írás azt járja körül, mit él meg az apa a szülés után, milyen érzelmek keletkeznek a kórházi szeparáció következtében, és miért nem lehet egy kalap alá venni minden tejfakasztót. Szó esik az alkohol, mint megküzdési stratégia szerepéről, a rendszerhibákról, valamint arról is, hogyan lehetne valódi támogatást adni a friss családnak.

Szabad puszilgatni a kisbabát? Mikor igen, mikor nem? Miért igen, miért nem?

Két baba, ugyanaz az ébredés, mégis teljesen más megélés: az egyik anya szerint a baba „átalussza az éjszakát”, a másik szerint egész éjjel fent vannak. Ez a történet arról szól, hogyan változik meg az anyai megélés az együttalvás, a testközelség és a megértés hatására. Nem a babák lettek „jobb alvók” – a szemlélet változott. A cikk segít felismerni: az éjszakai ébredés nem hiba, hanem normális csecsemői működés.

Szoptatás, tápszer, császármetszés, természetes szülés, házasság vagy válás – ezek a döntések gyakran indulatokat váltanak ki. Miért triggerel bennünket más nők választása, hogyan vezet az ítélkezés „bezzegeléshez”, és milyen szerepe van ebben a női működésmódoknak és istennő archetípusoknak? Miért nincs egyetlen jó út az anyaságban és a párkapcsolatokban, és hogyan segít az önismeret elfogadóbban, tudatosabban működni.

Még a legstabilabb házasságokban, párkapcsolatokban is okoz krízist egy kisbaba érkezése. Ez egy olyan helyzet, amit korábban még nem éltek át a párok, nincs megküzdési/megoldási stratégiájuk. Mindent újra kell tanulni.  Nem lenne szabad ezt a szőnyeg alá söpörni, fél vállról venni.  Érdemes még a fogantatás előtt beszélgetni arról, hogy milyennek képzelitek a gyerekes létet. Aztán átbeszélni, hogy mi van, ha a baba egyáltalán nem olyan, mint az instán, és nem csak mosolyog,

“Mindenki nagyon kedves ” …és kedvesen -nem közlik, hogy miért nem mehetsz haza a rutin nst után -hazaküldik apukát a vajúdás elején -informálás nélkül oxitocint adnak -meg antibiotikumot is -szeparálják a babádat -semmit nem tartanak be a szülési tervedből. Igazából meg se nézik -orvosi szakzsargonnal kommunikálnak -elmondják, hogy bár szeparált a babád, felesleges fejni, úgysincsbennesemmi, majdholnapráér Kedvesek, és nem akarsz zavarni, kérdezni, feltartani őket… És fogalm

Sok hibát követtem el anyaként, sokszor dühből, félelemből vagy rossz mintákból. Később értettem meg, hogy a dühöm a találatra adott reakció volt, és hogy a felelősségvállalás fáj, de visz előre. A szabályok nagy része felülvizsgálható, és a szeretet fontosabb a tökéletességnél. Nem ítélkezem: azért írok, hogy másoknak könnyebb legyen. Ha beszélgetnél, itt vagyok — kísérlek, nem vezetlek.

Az alvástréning azt tanítja a babának, hogy a szükségletei nem számítanak. Gyors „siker”, de nagy érzelmi ára van: bizalomhiány, nehéz segítségkérés, határhúzás felnőttként. A babáknak testközelségre, biztonságra, anyára van szükségük, nem időzített megnyugtatásra. A gyakori ébredés normális, az idegrendszer idővel érik. Nem vagy egyedül – a megértés és a támogatás segít.

Sok anyuka a cumi és cumisüveg miatt kialakuló cumizavarral küzd, miközben azt hiszik, nincs elég tejük. A babák természetesen vágynak a közelségre, ez nem „rossz szokás”. A gond gyakran a hit és bizalom hiánya: magukban, a testükben, a babájukban. A legtöbb anya képes szoptatni, csak támogatás, információ és segítség kell. Nem vagy egyedül – lehet és érdemes segítséget kérni.

Intimitás, kamaszkor

“Ezek a mai nők, azt se tudják jódolgukban, hogy mire panaszkodjanak… Bezzegazénidőmben!” Milyen volt ez a “bezzegazénidőm”? A most 50-60-70 évesek idejében? Akik 30-40-50 éve voltak friss anyák? Igen, többnyire kézzel, tárcsás mosógéppel, külön centrifugával kellett mosni a textil pelenkát. Az öcsém 1990-ben született, 35 éve, neki már néha-néha volt eldobható pelusa. Mi volt a jellemző a gyereknevelésre? A tekintélyelvűség. (Még mielőtt: NEM mindenhol. De többnyire…) A gyer

A Threads-en azt kérdezte egy lány, hogy mi a manót csinálnak a kisbabás anyukák, hogy nincs 5 percük se magukra? Nem kötekedett, tényleg kíváncsi volt, hogy fel tudjon készülni, hogy tudja, mire számíthat majd. Összeszedtük neki 🥰 A pelusozás tényleg 5 perc csupán, igaz 8–10x naponta… A baba alvási ciklusa nagyjából 50 perces. Amiből kb 50-et a kezedben, mellkasodon vágyik megtenni ❤️ éjjel is… 😅 A szoptatás 5-100 perc között valahol. Átlagban 20-40 perccel lehet számolni

Háromszor szültem. Volt programcsászárom, magától indult, oxitocinnal (amúgy feleslegesen) megtámogatott hüvelyi szülésem, és indított hüvelyi szülésem.  2019-ben, úgy mentem a dúlaképzésre, hogy mindent is tudok a szülésről, hisz csak a sürgősségi császár maradt ki a repertoáromból.  Egyértelmű, hogy biztonságosan szülni CSAK a kórházban lehet, ott vannak a gépek, az orvosok. A ctg megmutatja, hogy mikor fáj, és mennyire, a segítőkész szakszemélyzet pillanatok alatt segít g

“Ecto gammat”-az engedélyem nélkül soha!-mondta Lilu (Liiloo) az Ötödik elem című klasszikusban…  Időről időre feljön a téma, hogy már újszülött kortól engedélyt illene kérni a babától, hogy hozzáérjünk. Mit is jelent ez valójában?  Nem, nem azt, hogy megvárjuk, hogy válaszol. Persze, hogy nem fog szavakkal válaszolni… De jelezni fog  Ugyanúgy, ahogy nem nyúlunk kérdés nélkül a várandós nő hasához, a göndör hajat sem simogatjuk meg engedély nélkül, és a kockáshasú fiatalember

“Ufó vagyok, ha én TÉNYLEG élvezem a gyerekeim társaságát? Ha TÉNYLEG szívesen vagyok anya, háztartásbeli? ”-egyre többször olvasok ilyet… vagy már le se merik írni sokan… (ha meg leírják, megkapják, hogy hazudnak, önigazolnak… és majd elmúlik… ) Nem vagy ufó!!  Mindenkinek más az erőssége/gyengesége, más a mozgatórugója, motivációja. Más okból vállalunk gyereket, máshogyan állunk a világhoz.  Nagyon szeretem a személyiségtipizálásokat, az egyik nagy kedvencem egy amerikai ps